Megkezdődött a Dunaújvárosi Civil Szervezetek Érdekegyeztető Tanácsa (D-CÉT) segítségével a civil szervezeteknek szervezett képzés, melynek anyagába és a résztvevőkröl készített fotókba nyerhetünk betekintést a lentiekben:

 

 

 

A lobbi jelentése

 

Dr. Bényei Andrásné

Nonprofit Szövetség

 

 

A lobbi jelentése, jelentésárnyalatai

• A lobbinak nincs általánosan elfogadott fogalma. A lobbizás szakirodalmi fogalma a közhatalmi döntéshozókra irányuló érdekbefolyást, érdekkijárást jelent. A lobbi szó modern jelentése "előszoba", "várószoba".

 

• A törvényhozási folyamat egy része. A lobbi modern értelemben tehát egy speciális kommunikációs folyamat, amely során az érdekelt közvetlenül és meghatározott csatornákon keresztül igyekszik egy adott döntéshozót a képviselt csoport céljainak megfelelően befolyásolni, meggyőzni.

 

• A lobbinak három szereplője van: a döntéshozó, az érdekelt és a lobbista. A lobbista lehet az érdekelt csoport tagja vagy szerződött megbízottja. Utóbbi esetben beszélhetünk hivatásos lobbistákról, akik szakszerűen, fizetésért végzik az érdekkijáró tevékenységet. 
• Összetett tevékenység, legáltalánosabb eleme a Public relations, imázs építő lobbi (döntéshozókkal való kapcsolatépítésre, illetve a kapcsolatok fenntartására irányul )
• A lobbizás nem egyenlő a korrupcióval! 

            A  lobbizás általában hosszadalmas meggyőző munkával jár, ellentétben a korrumpálással/vesztegetéssel, ami viszont egy rövid aktus.

 

 

A lobbi irányai

 

 

• kodifikációs lobbi (állami jogi szabályozás),
• GR government relations (kormányzati vagy önkormányzati egyedi döntések alakítása )
• reagáló jellegű – megtörtént események visszaigazolása, módosíttatása

 

 

A befolyásolás szintjei

• tájékozottságot biztosító jelenlét
• a konkrét döntések formálódásához való hozzáférés (jelenlét a döntés előkészítésben)
• a döntések befolyásolása (befolyás gyakorlás a kormányzat szakpolitikai céljainak megfogalmazására)

 

A hazai törvénykezési háttér – lobbi törvény és az új szabályozás bemutatása

Az első lobbi törvény
2006. évi XLIX

 

Előzmények:

-         nincsenek hagyományai

-         töredezett „szabályozás”

-         két nemzetközi modell (észak-amerikai és Uniós)

-         2001-ben törvénytervezet készült (nem fogadta el a Parlament).

-         Az Ltv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos

A szabályozás célja

A közhatalmi döntések mögött megjelenő érdekek nyilvánosságának biztosítása, a transzparencia mind szélesebb megteremtése.

 

            A lobbitevékenység fogalma:

 

            A lobbitevékenység [Ltv. 5. § c) pont]:

-         közhatalmi döntést befolyásoló tevékenység,

-         melyet megbízás alapján

-         ellenérték fejében, üzletszerűen folytatnak.

 

            Szélesen meghatározott joghatály: „az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat, ezek szervei, tagjai vagy tisztségviselői, továbbá az ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek és személyek feladat- és hatáskörébe tartozó döntés” befolyásolása.

Ki és hogyan lehet lobbista

• Kötelező regisztráció
• Magánszemély és bejegyzett szervezet is, de civil nem!
• Negyedéves beszámoló (átlag 16 tevékenység)

2006. szeptember hó 1. napjától 2010. április 1. napjáig 246 fő (50 fő törlés alatt és 42 lobbiszervezet (5 törlés alatt)

 

A lobbisták fogadásával járó igazgatási feladatok

• 1. lépés: a kapcsolatfelvétel minősítése
• 2. lépés: a lobbista beazonosítása
• 3. lépés: a kompetens vezető döntése a személyes kapcsolatfelvétel engedélyezéséről
• 4. lépés: emlékeztető készítése a lobbitárgyalásról (Ltv. 26. §)
• 5. lépés: negyedévenkénti lobbitájékoztató megküldése a lobbihatóságnak.

 

 

 

Passzivitás A lobbisták szempontjából

-         A szabályozás egyensúlyának  hiánya – a lobbistákat sújtó kötelezések túlsúlya

-         A közhatalmi szervek munkatársai nem ismerik a lobbi törvényt

-         Bizalmatlanság a fogadó féltől

-         Nem fogadják őket, nem válaszolnak a megkeresésre

-         A jogkerülő lobbi hatékonysága miatt nem jutottak megbízásokhoz

 

A piaci szereplők

• Nem ismerik a lobbi törvényt
• Átláthatóság kerülése üzleti érdek
• A korrupció tradíciója
• A motiváció hiánya – nem éri meg regisztrálni, mert úgy is elérik céljukat
• Nincs komoly visszatartó erő- nincs birság
•  

A közhatalmi szervek

• Nem ismerik a lobbi törvényt, ezért nem alkalmazzák
• Az informális egyeztetések hagyományai
• A korrupció elterjedése
• A rendelkezésből adódó munkaterhek elkerülése (lobbi tájékoztató készítése)
• Nincs a mulasztásnak következménye
•  

A lobbizás nem korrupció

A lobbisták közreműködése hasznos az egyes közhatalmi döntések előkészítése során

A korrupció a jog megkerülése a lobbi tevékenység: hatályos jogszabályok és a vonatkozó etikai normák keretei között.

 

1. „Alulról induló” kezdeményezések,létező és jelentős társadalmi érdekek, információkat közvetítése, új szempontok és megoldások.

 

2. Specifikus ismeretek, szakértelem, meglátásaik javaslataik javíthatják a közhatalmi döntések minőségét, elősegítik azok végrehajtását à hatékonyabbá tehetik a kormányzást és az igazgatást.

 

3. Nyilvános működés à erősíti a demokratikus intézményrendszer működését és legitimitását,                               elősegíti a közbizalom növekedését.

 

4. Finanszírozásuk külső forrásból àß szakértői szerződések

 

Tapasztalat

• A lobbi törvény nem váltotta be a hozzá fűzött társadalmi és politikai elvárásokat
• Ezért

 

2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről

• A társadalmi egyeztetés definíciója: a miniszterek által előkészített jogszabálytervezet nem állami szervek által történő véleményezése
• A társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a
• vélemények lehető legszélesebb köre jelenjen meg.
• A jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát, azok
• minél teljesebb körű nyilvánosságát .
• A társadalmi egyeztetés során az abban részt vevők kölcsönösen együttműködve kötelese k
• eljárni .

A miniszter jogalkotási tájékoztatója

• 4. § A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter közzéteszi az erre kijelölt honlapon a Kormány jogalkotási tervezési időszakára vonatkozó jogalkotási tájékoztatóját.
• tartalmazza az általa előkészítendő jogszabálytervezetek címét, a szabályozás rövid tartalmi összefoglalását és a jogszabálytervezet közzétételének tervezett időpontját.
• A közzétett miniszteri jogalkotási tájékoztatók a közzétételtől számított egy évig nem távolíthatók el a
• honlapról.

 

Egyeztetésre kell bocsátani

• a törvények,
• a kormányrendeletek,
• a miniszteri rendeletek tervezeteit, azok indokolásával együtt viszont nem kell
• a fizetési kötelezettségekről,
• az állami támogatásokról,
• a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,
• az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról,
• a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint
• a szervezet és intézmény alapításáról szóló törvénytervezeteket

 

Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés a Magyar

• Köztársaság különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi ,
• természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét
• veszélyeztetné.
• (5) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, ha annak sürgős
• elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

 

A társadalmi egyeztetés formái

• a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés
•  a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezés
• A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a meghatározott egyeztetési formákon kívül más formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához

 

Társadalmi egyeztetés keretében általános egyeztetés tartása minden esetben kötelező.

• közzé kell tenni a honlapon a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, koncepciót.
• A tervezettel együtt közzé lehet tenni a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott
• előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját .
• A társadalmi egyezetésre nem bocsátott tervezeteket is közzé kell tenni a honlapon.
• A megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat
• A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni .
• A véleményezési határidő megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított határidővel, kivételes esetben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter ettől eltérő időtartamot is meghatározhat
• jogszabály előkészítője mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz
• egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

 

Közvetlen egyeztetés

A felelős miniszter stratégiai partnerségi

megállapodásokat alakíthat ki:

• a civil szervezetekkel,
• egyházakkal,
• szakmai, tudományos szervezetettel,
• országos kisebbségi önkormányzatokkal,
• érdekképviseleti szervezetekkel,
• köztestületekkel, valamint
• a felsőoktatási intézmények képviselőivel

 

Megállapodás a felek között

• az együttműködés célját,
• azokat a tárgyköröket, amelyekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében együttműködnek,
• a kapcsolattartás módját,
• a véleményalkotáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés szabályait,
• a megállapodás időtartamát.
• A megállapodást a honlapon mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
• A miniszter mást is bevonhat az egyeztetésbe, ha úgy ítéli meg.

 

A törvény hatálybalépésével hatályát veszti

• az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9-10. §-a,
• a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény
• c) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV.törvény 5 . § (2) bekezdés]) pontja,
• a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 25 . § (2) bekezdése, és
• e) az ügyvédekről szóló 1998 . évi XI. törvény 5 . (3) bekezdés]) pontja.

 

A civil érdekérvényesítés új színterei a második Orbán kormányban

 

A civil, nonprofit szektor számokban

 

KSH adat 2008-ban 64 925  működő szervezet

Munkavállalók száma: 120 ezer főállású+500 ezer állandó önkéntes

 

Pénzforgalma 1000 milliárd forint

 

Miért fontosak a civil szervezetek? 

      állampolgári autonómia,

      függetlenség (pártoktól, kormánytól, hatalomtól)

       gyors és rugalmas reakció- és akcióképesség, innovativitás

       legitimitást ad politikai és társadalmi cselekvéseknek

       civil érdekeket jelenít meg pl. a tervezésben, végrehajtásban, monitoringban

 

A partnerség kialakításának és működtetésének alapelvei

      Szövetségi együttműködés (egyesületi forma)

            Ernyőszervezetek, legitimitásuk a tagság adja, általában ágazati érdekképviselet

 

      Fórumszerű együttműködés

            Az együttműködés lehet ágazati és területi is. A fórumnak demokratikus elvek alapján kell működnie, de ez le is lassíthatja, bizonyos mértékig, nehézkessé is teheti működését (pl. CLK, CNNy)

 

Hálózati együttműködés

Alapja a kölcsönös bizalom, amely lehetővé teszi, hogy az erőforrások megosztásával kölcsönös hasznot érjenek el, illetve költségeket takarítsanak meg. A civil szervezetek hálózataira jellemző a mellérendelő, független viszonyrendszer és a laza informális kapcsolódás

 

A civil együttműködések szervezeti hatásai I.

      Megnő az érdekérvényesítő képesség: A szervezetek összefogásának talán legszembetűnőbb előnye, hogy nagyobb súlyt ad egy cél érdekében történő fellépésnek, ami erősíti az érdekérvényesítő képességet.

      Megnő az erőforrások mennyisége: Több erőforrást is képesek egy cél mögé állítani a szervezetek, ha összefognak. Így közösen olyan eszközök is elérhetővé válnak számukra, amelyeket külön-külön, egyiküknek sem volt lehetősége elérni.

      Megnő az erőforrások diverzitása: Az erőforrásoknak nemcsak a mennyisége, hanem a sokfélesége is megnő, így az együttműködésben hatékonyabb kombinációkban is felhasználhatók. 

 

A civil együttműködések szervezeti hatásai II.

      Az időszakos kapacitástöbblet v. hiány kitölthető

      Megnő az információhoz jutás esélye: Több szervezet több kapcsolattal, információs csatornával rendelkezik, márpedig az információ korunk egyik legfontosabb erőforrása.

      Programkoordináció: Közös célcsoportnak rendezett programok azonos időpontban könnyen kiolthatják egymás hatását, érdemes a hasonló területen tevékenykedő partnerekkel előzetesen egyeztetni, vagy adott esetben közösen szervezni.

      Hatékonyabb pályázás: Egyre több pályázat részesíti előnyben, vagy követeli meg a partnerséget a megvalósításban.

      A civil szervezetek részt tudnak venni a társadalmi egyeztetési folyamatokba

 

Mi szükséges az erős érdekmegjelenítéshez, érdekartikulációhoz, lobbi-képességhez?

 

      Szervezettség, hálózati struktúrák

       Kompetencia (hozzáértés), professzionalizmus

       Hitelesség

       Lojalitás – de nem megalkuvással

       Tényleges működés

       Átláthatóság – az irányítás sajátossága miatt (közgyűlés, kuratórium, ügyészi felügyelet)

       Pénzügyi biztonság és fegyelem

       A bizalom infrastruktúrájának kiépítése és  fenntartása 

 

 

Együttműködési tapasztalatok

 

      Az újjáalakult minisztériumok szabályozás szintjén foglalkoznak a harmadik szektorral, a szaktárca pedig sehogy sem.

       A munkaügyi központok és kirendeltségeik széles körű, de pillanatnyilag koordinálatlan kapcsolatot tartanak fenn civil szervezetekkel.

      A munkaadói és munkavállalói oldal a civil szervezeteket – érdekeik mentén, a kizárás miatt -  „zushlagosította”

 

 

Problémák

      Alapvető bizalmatlanság megléte vica-versa

      Az ún. előszoba civilség kialakítása – a kádári paternalizmus továbbélése

      A pályázati kiírások esélyegyenlőtlensége -  a civil kevesebb (alig kimutatható!) forrást, ugyanakkor keményebb indikátort kap (pl. akkreditáció!)

      Az elnyert pályázatok, feladat átvállalások szerződéseinek egyoldalúsága – a határidők egyoldalú betartatása, az újabb követelmények menet közbeni bevezetése

      A korporativizmus (a tripartizmus) fennmaradása

  

Pro/kontra 

 

 

      Mivel a működési támogatás gyakorlatilag megszűnt (pl Támop 1.3.1 Az ÁFSZ fejlesztése– 8 MFt ehhez még egy TIOP 3.2.1 infrastruktúra fejlesztés 12 MK 1,26 MFt

      A civileket nem vonják be a tervezésbe, ezért sokszor nem megfelelő kiírások születnek

      Az állam nem készült fel a mintaprojektek elterjesztésére, a kiírások sokszor 1-2 évig támogatnak, ez nagyon kevés!

 

 

És még probléma

      A paternalista szemlélet, a biztosítékok köre (lásd OFA), a szerződések problémája, érthetetlen szabályozások (lásd megváltozott munkaképességű emberek munkába helyezéséhez letét)

      A kiemelt/pályázatos kiírások problémája. Minek mennyi a %-os aránya? Az indikátorok teljesíthetősége? A munkaügyi központ nyilván lefölözi a „könnyen” elhelyezhető embereket, a többi marad a civilnek kevesebb pénzért, keményebb indikátorért.

      Mivel kevés a forrás és sokszor nem átgondolt a tervezés a civilek széthúzása (lásd menekültekre kiírt pályázat)

 

 

A civil szektorral kapcsolatos jelentősebb problémák Magyarországon

Adminisztratív

• Nyilvántartásba vétel, törlés, kivonat
• Törvényességi felügyelet
• Ténylegesen nem működő szervezetek magas száma
• Duplikált adatszolgáltatások
• Eltérő fogalmi kategóriák, rendszerek a különböző jogszabályokban
• Túl sok külön jogszabály
• Széttöredezett, nem koherens nyilvántartások 

 

Gazdálkodási, pályázati

• Szűkülő adókedvezmények
• Beszámolás (számviteli) nyilvánossága
• Bonyolult, soklépcsős pályázati mechanizmusok
• Időbeli csúszások
• Nem megfelelő eljárások alkalmazása
• Támogatáspolitikák összehangolatlansága

Eredmény:

Nem hatékony működés állami és civil oldalon egyaránt

Magas költségek-párhuzamos finanszírozások

Nem átlátható jogszabályi környezet és szervezeti működés

Megbízható, a szektor tényleges teljesítményét mérhetővé tevő adatok hiánya

Az elérni kívánt célok

Adminisztratív

• Bírósági eljárások egyszerűsítése
• Ténylegesen nem működő szervezetek kivezetése a nyilvántartásokból
• Hatékony, a hivatalok együttműködésére épülő információs rendszer kiépítése
• Fogalmak tisztázása

Gazdálkodási, pályázati

• Adókedvezmények vizsgálata
• Beszámolás (számviteli) rendszerének egyszerűsítése és a nyilvánosság erősítése
• Pályázati eljárások egyszerűsítése (különös tekintettel: NCA)
• Szakképzett, gyakorlati ismeretekkel rendelkező munkatársak alkalmazása, felkészítése
• (Szakmai Támogatói Rendszerek) SZTR-ek működésének felülvizsgálata, összehangolása, harmonizálása

Eredmény:

Átlátható jogszabályi környezet és nyilvántartások

Hatékony működés, erőforrások (humán és pénzügyi) felszabadulása

Erősödő civil társadalom

Lehatárolt, célzott, és hatékony, standardizált támogatáspolitikák megvalósítása

Szervezeti átalakulás 2010-ben

      Civil szakmai terület központi kérdés, ezért nem lehet ágazati minisztérium része

      Új tárca: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

      Irányítási szerkezet, állami vezetők:

–        Dr. Navracsics Tibor – társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter

–        Szászfalvi László - egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár

–        Dr. Latorcai Csaba - nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

      Szervezeti struktúra:

–        Társadalmi és Civil Kapcsolatok Főosztálya

      Társadalmi Konzultáció és Hálózatfejlesztés Osztály

      Civil Hatósági és Koordinációs Osztály

      Civil Támogatásstratégiai Osztály

 

      Önkéntesség témája: NEFMI (kivéve: ÖEÉ2011

Kiemelt feladatok 2011-re:

Aktív Polgárságot Előmozdító Önkéntes Tevékenységek Európai Éve

 

Soros EU elnökség – civil szervezetek bevonása a társadalmi kommunikációba, egyeztetésbe

 

Jogszabályok felülvizsgálata

Ütemezés

→         jogszabályi környezettel kapcsolatos felhívás megjelentetése (civiljog@kim.gov.hu) →         vélemények, észrevételek beérkezési határideje →         javaslatok feldolgozásával jogalkotási koncepció elkészítése →         koncepció megvitatása, kodifikált normaszöveg előkészítése →         NCA: önálló alapkezelő létrehozása →         jogszabály a Kormány elé terjesztése, majd továbbítása a Parlamentnek →         parlamenti vita, majd elfogadás, kihirdetés →         elektronikus rendszer elkészítése és üzembe helyezése →         felkészülés a jogszabály alkalmazására →         a jogszabály hatályba lépése →         NCA testületei megújításának elindítása →         az új testületekkel kiteljesedik az NCA új rendszere

2010. július 23.    2010. augusztus 31. 2010. szeptember 2010. IV. negyedév   2011. I. negyedév   2011. II. negyedév 2011. 2011. július 1. 2011. IV. negyedév 2012. I. negyedév

 Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság

 

Államtitkár: Szászfalvi László  

 

Feladatköre: 

 

      Irányítja a kormány egyházpolitikai döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását, az egyházi feladatok kormányzati koordinációját és az ágazati feladatok végrehajtását, irányítja az egyházi kárpótlási döntések előkészítését. Gondoskodik az egyházakkal való folyamatos kapcsolattartásról. Együttműködik a kormány közalapítványainak alapítói jogai gyakorlásában, ennek megfelelően vesz részt azok működésében. Előkészíti a Vatikáni-Magyar Vegyes Bizottság üléseit és ellátja annak elnökségi teendőit. Kapcsolatot tart a határon túli magyar egyházi szervezetekkel. Közreműködik az Európai Duna Stratégia, a regionális fejlesztési, transznacionális és határmenti operatív programok tervezésében.

      Közreműködik a Nemzeti Eszközkezelő Társaság alapításában és működtetésében. Koordinálja az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyházakkal összefüggő projektjeit.

      Gondoskodik a civil szektort érintő ágazati és kormányzati elképzelések valamint döntések összehangolásáról. Irányítja a Nemzeti Civil Alapprogrammal és a közérdekű önkéntes tevékenységgel kapcsolatban külön jogszabályokban meghatározott tevékenységeket. Összehangolja a kormány civil társadalmi kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos feladatait és a nemzetiség-és nemzetpolitikai stratégiai szempontokat. Rendszeres kapcsolatot tart a kisebbségi önkormányzatokkal, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi közösségek politikai, érdekképviseleti, kulturális és más szervezeteivel.

 

Küldetés, jövőkép, célok

 

      Az államtitkárság célja az egyházakkal, civilekkel és nemzetiségekkel való bizalmi kapcsolat újjáépítése és megerősítése az elmúlt 8 év diszkriminatív politikája után. A céljai közt szerepel még a helyi társadalom megerősödésének szolgálata. Célja továbbá mind az egyházi, a nemzetiségi és a civil társadalmi kapcsolatok területén a központi stratégiai célok kijelölése és ennek érdekében a különböző szakmai jellegű erőforrások, célok egységes mederbe terelése, összefogása illetve a határon túli kapcsolatok és az ezzel kapcsolatos kontextus megerősítése. 

 

Az államtitkárság alá tartozó helyettes államtitkárság

      Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Helyettes államtitkár: Dr. Latorcai Csaba 

 

      Kialakítja a civil szektoron belüli párbeszédet biztosító fórumokat, kidolgozza a civil szektor működését, fejlesztését érintő - más minisztérium illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó - jogszabályok szakmai koncepcióját.

      Irányítja a civil szektorral kapcsolatos támogatások tervezését.

      Működteti és monitoringozza a Civil Szolgáltató Központ hálózatát.

       Rendszeres kapcsolatot tart a kisebbségi önkormányzatokkal, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi közösségek politikai, érdek-képviseleti, kulturális és más szervezeteivel és azok képviselőivel.

      Felügyeli a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kormányzati támogatási rendszerét és annak intézményeit, figyelemmel kíséri az e célra szolgáló költségvetési források felhasználását, azok hatékonyságát és átláthatóságát továbbá felügyeli a támogatásokat nyilvántartó rendszert is.

 

Várható intézkedések

      A civil szervezetek definiálása

      Hatósági feladatok

      Duplikált adatszolgáltatások

      Gazdasági, pályázati környezet

      Szakmai támogató rendszerek felülvizsgálata

 

A civil szervezetek definiálása

 

Definiálják a civil tevékenységet és azt, hogy arra milyen szervezeti formáknak célszerű létrejönniük. A kormányzati oldalról meghatározzák a szektor aktív és passzív támogatási formarendszerét.

            Aktív:a költségvetésből egyenesen a szektorba áramló forrás

            Passzív: különböző kedvezmények útján, magánszemélyektől és a gazdasági szférából áramló forrás

 

Transzparencia - nyilvánosság

      célszerű és fontos a gazdálkodás

            nyilvánossága, és nem feltétlenül csak az, a tevékenység, a működés nyilvánossága is,

      kirakni honlapra, beszámoló formájában elérhetővé tenni a bíróságokon

 

Pályázati problémák kérdése

      az eddig alkalmazott pályázati mechanizmusok sokszor olyan csökkentett összegű támogatásokat tettek lehetővé, amiből igazából egy projektet nem lehetett megvalósítani – alternatív megoldások

      fókuszáltabb, komolyabb támogatásokat nyújtani, amelyek a projektek megvalósítását valóban lehetővé teszik

      intézkedések

      A bírósági és hatósági eljárásokat egyszerűsítése és egységesítése, civil oldalról újra be kell jelentkezni majd

      A szektorra vonatkozó nyilvántartások rendbetétele (ki a civil)

      A közhasznúság kérdése

      egy olyan egységes informatikai rendszer

            kialakítása, ami már a cégjegyzékhez hasonlóan, közhiteles módon, a szektor szervezeteire vonatkozóan egységes nyilvántartást tartalmaz (elvileg ez év közepére készül el)

 

Gazdasági téren

      A pályázati rendszerek egyszerűsítése

      Az NCA újragondolása

      Az 1 %-os ügy

      Közhasznúság kérdése megint

 

Összefoglalva a várható változásokat

      2011. első negyedéve a civil kódex előkészítésének időszaka

      a második negyedév a parlamenti jogalkotási időszaka

      július 1-én lépne hatályba az új civil kódex

      2011. második féléve az új(ra) regisztrációs időszak (1/3 eltűnik)

      2011. II. félév NCA új jogutód szervezetének felállítása, 2012. 01.01-től működtetése

Végeredménye = kevesebb autonómia – kevesebb forrás?