Powerpoint bemutató (hanggal).., gyönyörű képekkel, vaskos mondanivalóval...
Idén télen már tilos konyhasót (nátrium-kloridot) használni a parkok, terek és járdák fagy- és csúszásmentesítésére egy kormányrendelet alapján, melynek célja a fák és egyéb, lágyszárú növények védelme.
Bár az úttesteket ugyanakkor továbbra is lehet még sózni, de az autóállomány minőségének védelmében a módszert itt is lassan kivezethetik a fagyásmentesítő eljárások közül, a só ugyanis korrodációfokozó hatással bír, magyarul: az autók értékét csökkenti, ez pedig az amúgy is elöregedett magyar járműparkot tekintve legalábbis nem kívánatos. A hagyományos só főleg az alváz, a karosszériaelemek, a fékek és a gumik ellenállóképességét rontja az időjárás további viszontagságaival szemben.
A hazai fejlesztésű zöld só ezzel szemben a jelen pillanatban rendelkezésre álló leghatékonyabb környezetbarát csúszásgátló és jégmentesítő anyag. Édesvízi mészkő-granulátumból és kalcium-klorid 20%-os keverékéből áll, ami egyáltalán nem tartalmaz kloridiont, amely az első számú felelős a korrózió fokozásáért.
A kalcium-klorid az egyik leghatékonyabb olvasztószer, hiszen még -30 fokon is kifejti ezirányú képességét. Mivel oldódás közben intenzív hőt termel (ami akár elérheti a 60 C°-ot is), ezért egyrészt felolvasztja a jeget, másrészt a saját tömegénél sokszorta több nedvességet köt meg. A hagyományos nátrium-kloridhoz képest nem tartalmaz nátriumiont, ezért a növények nátrium-kálium egyensúlyát nem borítja fel.
Az édesvízi mészkő 1-5 mm közötti szemcsenagysággal a csúszós járdafelületek érdesítését fokozza kiválóan. A hideg idő elmúltával elmorzsolódik, lemosódik a csapadékvízzel együtt, vagy egyszerűen összesöpörhető. Egyáltalán nem ártalmas a fásszárú növényzetre, és hatékonyságára mi sem jobb bizonyíték, mint hogy négyszer, ötször kevesebb is elég belőle, mint a hagyományos sóból, így kevésbé terheli meg a környezetet.
Infóink a remek budapesti webkamerarendszert működtető UTV-től származnak, ahol ráadásul némi kedvezményt is adnak, ha rendelünk tőlük a környezetbarát termékből.
Forrás: alternativenergia.hu, noemisszio.blog.hu
Ha a fák jelentik bolygónk tüdejét.., mi történik, ha elfogynak az erdők????
Víz

Egy másodpercenként egy cseppet csöpögő csapból naponta 25 liter víz vész kárba,
azaz körülbelül 10000 liter évente!
Egy átlagos európai 300 liter, míg a Szahara térségében élő 10-20 liter vizet használ
fel közvetlenül naponta. Magyarországon az egy főre eső vízhasználat 110 liter.
Egy rosszul záró szelep miatt naponta feleslegesen a WC-tartályból 700 liter víz folyhat el.
Rendszeresen ellenőrizni kell a WC-tartályt és a csapokat, hogy nincs-e vízszivárgás.
Sok kicsi sokra megy havonta, akár több mint 20000 liter víz is elfolyhat.
Ha folyóvíznél mosunk fogat, 50-70 liter vizet is elhasználhatunk.
Ha a víz csak használatkor folyik, akkor 2 liter is elég a fogmosáshoz.
Sőt fogmosó pohárral még ennyi sem kell.
További információ az okos vízhasználattal kapcsolatban:
http://www.kvvm.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=1786
Kattints ide → Palackozott katasztrófa.pps
Tudtátok?
Egy kilogramm papír készítéséhez 2-3 kg oxigént adó fa, 350-700 liter víz és 8 kilowattóra energia szükséges. A papírgyártás a világ energiafelhasználásának 4 százalékáért felelős, előállítása ezen kívül mintegy 2 ezer segédanyagot igényel. Minél fehérebb, vagy minél fényesebb és színesebb a papír, előállítása annál nagyobb környezetterhelést okoz.
Ma a teljes papírfogyasztás 48 százalékát a csomagolás emészti fel, nyomtatás és írás céljára pedig 30 százalékot használunk el. Éppen ezért kell takarékoskodnunk a papírral - írjunk, nyomtassunk, vagy fénymásoljunk mindkét oldalára! A félig használt papír másik oldala jegyzetelésre alkalmas.